Arborétum

Az arborétum története

 

Így kezdődött…

 

Az arborétum megálmodója, a beruházás szervezője Dr. Gőbölös Antal. A fejlesztési tervek készítője Mészöly Győző, a kivitelezés kezdeti irányítója Ván László.

 

Az arborétum területén 1986-ig mezőgazdasági művelés folyt. Ebben az évben (1986) egy speciális erdő telepítésének munkái kezdődtek el, ahol őszi mélyszántást követően a közönséges fa- és cserjefajok mellett kísérleti jelleggel néhány díszfa, díszcserje is kiültetésre került. Az alapállomány elsősorban kocsányos tölgy, fehér nyár, valamint szil-, kőris- és juharfajokból létesült, vontgépi ültetéssel, 2,5 m-es sortáv mellett. Az előállomány védelmében, annak fokozatos megnyitásával később kerültek beültetésre az egzóták. A különleges növények csoportos-, vagy szálankénti elegyítéssel, gépi gödörfúrós technológiával kerültek, kerülnek beültetésre.

A KEFAG Zrt. a kezdeti kivitelezési munkákat a Nyárjasi, később a Juniperus Parkerdészetének közreműködésével végezte, jelenlegi kezelője az Észak-Kiskunsági Erdészet.

 

A kecskeméti plébánia feladatainak ellátása – 128 év után, 1772-ben a Mária Terézia által aláírt dekrétum alapján – a ferencesektől újra a világi papság kezébe, a váci egyházmegye joghatósága alá került. 1773-ban Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és egyben váci püspök Oswald Gáspár piarista építészt bízta meg, hogy készítsen terveket Kecskemét új plébániatemplomához. A morvaországi Iglauban született püspöki építészeti igazgató két tervváltozatot is készített. Az egyik terv a Magyarországra kissé korán érkezett stílust képviselő, két alacsony és sisakok nélküli tornyos, sima felületekből, zárt geometrikus tömbökből álló váci székesegyházat követte, hiszen Oswald az azt tervező francia Isidore Canevalenak volt a pallérja. A kecskeméti magisztrátus azonban a konzervatívabb ízlésű, Franz Anton Pilgram által a 18. század közepén meghonosodott homlokzati középtornyos tervváltozatra szavazott. Ennek köszönhetően épülhetett föl 1774 és 1806 között az „alföldi nagytemplom” iskolateremtő példája, amely egyetlen hatalmas, magas sisakos tornyával a város nagyságának és gazdagságának hatásos jelképévé vált. Nem véletlen, hogy számos alföldi település választotta követendő mintaként a kecskeméti öregtemplomot saját templomának felépítésekor (akár reformátusok esetében is, így például Füzesgyarmaton).

Báró Splényi Ferenc váci püspök már 1791. szeptember 4-én felszentelte a templomot, Szent Faustus és Valentina korábban a ferences templomban őrzött ereklyéinek ünnepélyes transzlációjával kísérve. Mindamellett a főbejárat feletti vörösmárvány tábla latin nyelvű kronosztikonja 1799-et jelzi befejező dátumként.

 

Az arborétumról

 

Kiskunság legnépesebb városát, Kecskemétet egy jól megtervezett zöldövezeti gyűrű veszi körül, melynek ÉNY-i részét a lakótelepek szomszédságában található Milliomodik hektár Parkerdő, Szabadidőközpont, Vízműdomb (Benkó-domb), Arborétum, Kápolna-rét zöldfelületi egységek alkotják. E láncolat fontos tagja a fiatal, formálódó arborétum, melynek szerepe messze túlmutat a közjóléti funkciókon: termőhely-állékonyságot célzó vizsgálatoknak, madártani megfigyeléseknek, tanításnak-tanulásnak válik évről évre gazdagabb, színvonalasabb helyszínévé. Mivel az uralkodó szél irányában (ÉNY) található, nem elhanyagolható a 62 hektáros erdő- és díszkert felület szélvédő, a városba érkező levegőre gyakorolt kondícionáló hatása sem.

 

Az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt kettészelő széles út, máig emlegetett nevén felhajtó út (Vasfás sétány), valamint a gyűjteményes rész ÉNY-i oldalát határoló Vadgesztenyés sétány agrártörténeti emlék. A hajdani vásárok emlékét idézi elénk a „Felhajtó út” megnevezés, hiszen valamikor az egykori „sugárúton” hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba. A Vadgesztenyés sétány a „sugárutakat” összekötő körút egyik megőrzött darabja.

 

Az arborétum területén több ősgyepmaradvány őrzi a hajdani természeti állapotokat.

 

A gyűjteményes rész 14 ösvényén végigsétálva ma több mint 800-féle fásszárú növényt fedezhetünk fel. A fák, cserjék ösvények menti elrendezése különböző szempontok szerint történt: a növények morfológiai jellemzőinek, rendszertani besorolásának, igényeinek és származási helyének figyelembe vételével. Így mind a fajokat, alfajokat, fajtákat tanulmányozó, vagy rendszertanban elmélyülni vágyó szakember, mind a kikapcsolódást kereső arborétumlátogató megtalálhatja a neki legmegfelelőbb sétautat. Minden ösvényen növényismertető táblák segítik a fákkal, cserjékkel való ismerkedést. A gyerekek -és felnőttek- a tanösvény állomásain olvashatnak az érdekes, kevéssé ismert rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról, Kecskemét éghajlati és az arborétum talajviszonyairól.

 

Egyházi terület

 

Az arborétum szerves részét alkotja a közel 2 ha-os egyházi terület, melyen egy 1718-ban épült műemlék kápolna áll oromzatos homlokzattal, azon fa huszártoronnyal, félköríves záródású kapukerettel. Szomszédságában a kálvária, sziklakert, szabadtéri oltár, Magyar Szentek szoborsétány, Lourdes-i barlang, kegyeleti hely teszi a Kápolna-dombot még rangosabb, elmélyülésre alkalmas hellyé. A Mária-kápolna több évszázados kegyhely.

2003-tól a Katolikus Egyházzal kötött megállapodás szerint a teljes terület kezelését a KEFAG Zrt. végzi.

 

A közel 2 hektáros egyházi terület az arborétum szerves része. A kálváriát látogató hívek, valamint a szakrális eseményeken részt vevők is szívesen tesznek sétát az arborétum ösvényein. Az arborétumlátogatók körében szintén népszerű a Kápolna-domb és környéke.

 

Mária-kápolna

 

A Mária-kápolna, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté.

 

A Mária (Sarlós Boldogasszony) kápolna művészi alkotásairól

 

A kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutató kápolna –a környezetében végzett ásatás tanúsága szerint- középkori alapokon nyugszik. Az ásatás során Hunyadi Mátyás pénze mellett festett vakolatdarabok, középkori téglatöredékek kerültek elő. A középkori romokon az ismert történet nyomán épült újjá a templom, egy külső homlokzati felirat szerint 1713-ban. Az egyhajós, félköríves, szentélyzáródású kápolnát kereszthajóval bővítették. A kápolna titulusa: Mária látogatása Erzsébetnél, latinul visitatio (= látogatás), ősi magyar elnevezés szerint pedig az aratásra utalva: Sarlós Boldogasszony. A vizitáció bibliai jelenetét ábrázolja a főoltár olajképe. A hátterében álló kései reneszánsz épület előtt két nőalak látható: az ülő, kissé elnagyoltan ábrázolt nőalak Erzsébet, Keresztelő Szent János anyja, előtte áll az érett barokk stílusjegyeivel ábrázolt Mária, a háttérben Zakariás. Az olajkép fából készült márványozott, aranyozott oltárépítményen áll, körülötte drapériás baldachint imitáló aranyozott fafaragás van. A felső oltárépítményen két restaurálatlan adoráló (hódoló) angyal térdepel. Az oltár alsó részén, a stipesen barlangot ábrázoló barokk fülkében nyugszik szent Rozália, az „alvó szent” alakja. Az oltár mellett két fekvő ovális ablak alatti fülkében Szent Anna sérült, hiányos alakja, ill. egy férfiszent látható.

 

A jobboldali kereszthajóban egy violaszín-ezüst színkompozícióban megfogalmazott barokk mellékoltár áll, melynek felépítményén baldachinos drapéria fafaragással körülvett kegykép látható, mely a Hétfájdalmú Szűzanyát ábrázolja ölében a halott Krisztussal. Külön érdekessége a képnek a Szűzanya köntösére festett fogadalmi ajándékok sors. Az oltárt még két oda nem illő szobor díszíti: egy vezeklő, vagy ferences ruhába öltözött női szent és egy klasszicista stílusban megfogalmazott szent női alak. Az oltár stipesében un „szent sír” fülke van a halott Krisztus és Mária Magdolna térdeplő alakjával.

 

A szobrok készítéstechnikájuk alapján a XVIII. Sz. második feléből származhatnak. Ruházatuk aranyozott, ill. ezüst alapra festett un lüszterezéssel díszített.

 

A kápolna hajója és a kereszthajó csehsüveg boltozattal fedett, ezen festett kartusokban freskók vannak, melyek stílusjegyeik alapján a XIX. sz. végén készülhettek. A hajóban a Szent Családot és Krisztus megkeresztelkedését, a kereszthajóban pedig Szent Pált és Szent Pétert ábrázolta a festő.

 

A kápolna külső megjelenésének eleganciáját fokozza a vörösmárvány keretes, kései reneszánsz fafaragásokkal díszített kétszárnyas ajtó. A jó érzékkel, művész ízléssel megoldott felújítás és a szépen kialakított környezet méltán teszik a kápolnát kedvenc búcsújáró hellyé.

(Laczkó János restaurátorművész, műemlékvédelmi szakmérnök)

 

Kálvária

 

A Kálvária 1996-ban, a Millecentenárium évében épült. Az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja. A tizenötödik stáció Jézus feltámadását ábrázolja. A tűzzománc stációképeket a kecskeméti Kodály Iskola tűzzománc szakköre alkotta.

 

Lourdes-i barlang

 

A franciaországi Lourdes-ben található barlang imitációja. A katolikus hitvilág szerint Lourdes-ben 1858 januárjától júliusáig Sobirous Bernadette, tizennégy esztendős kisleány üzenetet kapott a Szűzanyától. Azóta sokan zarándokolnak a „látomások barlangjához” és építik meg ennek emlékére több helyen a „Lourdes-i barlang” hasonmását.

 

A Mária-kápolna mellett található Lourdes-i barlang a kápolnával együtt védelem alatt áll. Kialakítása nagymértékben hasonlít a Kecskemét központjában található barátok (ferences) templomának udvarán található Lourdes-i barlanghoz. A 2×2 méteres alapterületű építmény ajtóval lezárható módon készült, melyet kovácsoltvas ráccsal zárnak le. A felszentelés évétől, 1941-től hálaadó táblákat helyeznek itt el a hívek.

 

Szabadtéri oltár

 

A Mária-kápolna közelében terméskő alapzaton látható a szabadtéri gránit oltár, mely Polyák Ferenc fafaragó által készített díszes lábazaton nyugszik. Az oltár 2001-ben készült el, azóta a szemet gyönyörködtető Kápolna-domb a szabadtéri misék helyszínévé is vált.

 

Sziklakert
A már lepusztult, vertvályogfalú, egyházi tulajdonú „gondnoki ház” helyén 2002-ben sziklakert létesült. A képek magukért beszélnek…

 

Nagyon sok amatőr és hivatásos fotóst, esetenként festőket is megihlet az itt látottak varázsa. Ünnepélyes alkalmakkor, mint pl. esküvő, keresztelő, születésnap stb. keretként szolgál fényképezkedéskor az arborétum pompás növényvilága.

 

Magyar Szentek Szoborsétány

 

A szobrokat Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta 1912-ben. Az Árpád-házi szentek sorát ( Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit) kiegészíti még Szent Miklós püspök, Kecskemét város védőszentjének szobra.

 

A szobrok eredetileg Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek által tervezett, Kecskeméten a Kossuth téren álló szecessziós katolikus bérház oromzatán álltak. A bérház lebontása után, 1960-ban a szobrokat a Béke-fasori temetőben helyezték el. Ezen a helyen a szobrok gondozására és restaurálására nem jutott figyelem.

 

A Kecskeméti Rk. Főplébánia ezeréves államiságunk emlékére a szobrokat a Mária-kápolnához, vagy más néven Engesztelő kápolnához vezető út mentén állította fel.

 

Kegyeleti hely

 

Az abortuszt szenvedett, illetve halva született gyermekek emlékére 2004 júliusában felszentelt emlékhely. A tűzzománc képet Balanyi Károly grafikus- és tűzzománcművész készítette.