Népi Iparművészeti Gyűjtemény

 

 

Az épület története

Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére “serház” és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A sörfőzést 1793. augusztus 1-én kezdte meg Petz János mester. Eredetileg az épületegyütteshez “ser”- és pálinkafőző ház, szárazmalom, sörszállító ökrök számára istálló, magtár, valamint kút tartozott.

A sörfőzés jövedelmezőségének csökkenése után átalakították, kibővítették, s 1875-től 1896-ig az ún. “Serház” laktanya volt.

 

1917-ben itt hozták létre a városi szeszfőzdét, amelynek 1935-ben a barackpálinka, 1941-ben a bugaci keserű, stb. vált híres termékévé.

1969-től 1981-ig a Budapesti Likőripari Vállalat palackozóüzeme volt. Ekkor került vissza a városi tanács tulajdonába. A Bács-Kiskun megyei és a városi tanács áldozatvállalásával – jelentős társadalmi összefogással – a Magyar Népi Iparművészet Múzeumává alakították át, s 1984. december 7-én adták át jelenlegi rendeltetésének.

 

 

A gyűjtemény története

A Népi Iparművészeti Tanács a kezdetektől vásárolta és gyűjtötte a legjobb, a kor ízlésvilágát leginkább tükröző népi iparművészeti alkotásokat, amelyből az évtizedek alatt jelentős gyűjtemény állt össze. (A gyűjtemény tulajdonosa jelenleg a Hagyományok Háza.) 1978-ban a Népi Iparművészeti Tanács megalakulásának 25. évfordulóján rendezett tanácskozáson tettek először említés arról, hogy szükséges lenne ezt a gyűjteményt valahol elhelyezni és állandó kiállítás keretében bemutatni, a kutatását lehetővé tenni. Ez az óhaj csak néhány évvel később valósulhatott meg, amikor Bács-Kiskun megye és Kecskemét város kultúrapártoló vezetői egy megüresedett 200 éves ipari műemlék épületet (az egykori “serházat”) ajánlották fel a létrehozandó gyűjtemény számára.

A jellegzetes kecskeméti épületben – amely a sörfőzés jelentőségének csökkenése után laktanyaként, majd Likőripari Vállalatként funkcionált – 1984 decemberében nyílt meg a népi iparművészet remekeit bemutató állandó kiállítás. Az impozáns belső terekkel rendelkező, az átlagnál jóval tágasabb – mintegy 800 négyzetméteres – kiállítótérben méltó helyet kapott a népi iparművészet mind az öt fő szakága (faragás, fazekasság, hímzés, szövés, népi kismesterségek).

 

Lehetőséget teremtettek arra a kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjteményben, hogy időszaki kiállításoknak is helyet tudjanak adni. Ezeken a kiállításokon az elmúlt években számtalan alkotó, alkotóközösség, gyűjtemény mutatkozhatott be. Időről-időre helyet adtak iparművészeti, képzőművészeti vagy a design egyes területeit bemutató kiállításoknak is.

Közel másfél évtizede fogadták be a majd 60 éves múlttal rendelkező Kecskeméti Díszítőművészeti Kört. (Vezetője dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere.) A tagok közül többen szereztek népi iparművész címet, a különböző pályázatokon rendszeresen eredményesen szerepelnek. Munkájukban – amellett, hogy eredeti közegben kutatják a hagyományos népi hímzéseket – felhasználják az állandó kiállításunk anyagát is, ez jelentős segítséget nyújt a kézimunkák tervezésében.

 

Elsősorban gyermekek számára hirdetnek műhelyükben rendszeresen kézműves foglalkozásokat, de a felnőttek is érdeklődéssel tekintenek meg illetve vesznek részt egy-egy népi iparművész magas szintű szakmai bemutatóján vagy éppen a népi ételkészítést bemutató sorozatukon.

 

Játékkuckót alakítottak ki, ahol a legifjabb látogatóik is megismerhetik és kipróbálhatják a paraszti világ természetes anyagokból készült hagyományos játékait és a mai alkotók kreativitást, a gyermeki képzeletet fejlesztő játékszereit.

 

 

Kapcsolat

Cím: 6000 Kecskemét, Serfőző utca 19/a

Telefon: +36-76/480-297, +36-76/506-108

Honlap: www.nepiiparmuveszet.hu

Email: muzeum.nepiipar@gmail.com