Evangélikus templom

 

 

Részlet

ifj. Gyergyádesz László KECSKEMÉT

A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei című könyvéből

 

Az 1567-es debreceni zsinattól kezdve a kecskeméti protestánsok egységesen Kálvin tanaira tértek át. Mintegy két és fél évszázadig, csak katolikus vagy református hitre való áttérés esetén kaphatott polgárjogot lutheránus család. Kecskemét egyik legkisebb közössége (63 család) csupán II. József 1781-es Türelmi Rendelete – majd az 1785-ben és 1786-ban tett újabb engedmények – után, egészen pontosan 1791-ben kapta meg az önálló gyülekezetté válás jogát a pesti megyehatóságtól, s tudott onnan kezdve a mai templom helyén imaházat, lelkészlakást és iskolát kialakítani, működtetni. Az utóbbiban kezdte iskolai tanulmányait Schiffendecker Dániel tanító irányítása mellett a rokonoknál, Hrúz Mihályéknál, majd Kovácsayéknál lakó Petőfi (Petrovics) Sándor 1828-1831 között. A templomépítésre 1862–1863 között, a vallási felekezetek közül utolsó előttiként kerülhetett csupán sor. Torkos István akkori lelkész 1861. február 23-án Pesten járva nyerte meg a negyvenhét éves Ybl Miklóst – aki a korszak másik legnagyobb építésze volt Feszl Frigyes mellett –, hogy legyen a templom tervezője. A gyors munkát végző kivitelezők nagykőrösi mesterek (Gaál József, Halász István és Nemcsik Pál) voltak. A híres építész neoromán elemeket felhasználva, a romantikus historizmus félköríves stílusában (Rundbogenstil) fogalmazta meg a centrális elrendezésű, magas négyezetű, görögkereszt alaprajzú templom tervét. Ez az alaprajzi megoldás ekkor már az evangélikus építészeti tradíció része, hiszen az az észak-európai lutheránus templomok esetében már a 17. század során népszerűvé vált., majd a 18. századi felvidéki fatemplomoktól kezdve Magyarországon is elterjedt. A négy oldalán egyforma kiképzésű épület visszafogott külső megjelenését ívsoros és vakárkádos párkányok, a szintén vakárkádos kiképzésű attikafalazás, félköríves ablaknyílások és az 1911-es földrengés óta hiányzó négy saroktornyocska élénkítette. Szintén puritán, három oldalról (fa és öntöttvas) karzatos, négy süveges bordás keresztboltozatokkal lefedett belső terének fő hangsúlyát az 1866 elejére elkészült keleties motívumokat is hordozó oltár adja. A mai egyszerűbb kialakítású változathoz képest 1991-ig része volt a Frank Károly városi rajztanár által festett oltárkép (Krisztus az Olajfák hegyén) is, amely ma a bejárat közelében tekinthető meg Révész Imre 1895-ös festményével egyetemben. Szószéke még a régi imaházból származik, míg a koncertezésre is alkalmas neobarokk orgona 1928-ból. A Szabadság térről nyíló Arany János utcában álló templomot 1892-re olyannyira körbeépítették, hogy egészen 1984-ig, amikor is kiszabadították és kis terecskét képeztek elé, jóformán csak a huszártornya kandikált ki a házak sűrűjéből.

Az evangélikus templom

Az 1911-es földrengés után félrebillent hagymakupola

 

Luther-palota, az evangélikus egyház volt bérháza

 

A megrendelő evangélikus egyház eredetileg 1917-re, a reformáció 400. évfordulójára tervezte az építkezést, azonban a konkurencia, a nagymértékű kecskeméti építkezések miatt előbbre hozta azt. Az 1910. február 7-én megtartott presbiteri gyűlésen Mende Valért („aki artisztikus, szép terveivel már több ízben is sokfelé feltűnést keltett”) bízzák meg a tervek elkészítésével. A két tervváltozat közül a nagyobb kivitelezését kezdik el 1910 nyarán és a földrengés okozta károk ellenére két éven belül be is fejezik. Mende két nagyméretű kecskeméti épülete szinte párhuzamosan épült fel tehát, így természetesen stílusukban, felfogásukban is rendkívül hasonlatosak egymásra. A földszinten üzleteket is magában foglaló épület talán a funkciójából (egyházi bérház) és kisebb méreteinek megfelelően, azonban jóval visszafogottabban és harmonikusabban jelenik meg a városképben. A „Fiatalokra” jellemzően itt is az erdélyi, pontosabban a székelyföldi népi építészet (ezt tekintették a magyar népművészet ősforrásának) monumentális feladatokra való felhasználása volt a feladat, amit viszont itt jóval intimebb, festőibb módon kivitelezett megoldások, részletek (pl. meredek tetőzet, ornamentális díszű fafaragásos erkélymell-védek) kísérnek.

 

Csúcsíves nyílás és fafaragásos erkélymellvéd a Luther-palotáról

A Luther-palota egy régi képeslapon az eredeti tetőzetével

 

Sajnálatos, hogy 1945 után emeletráépítéssel és az üzleti portálok nagy részének átalakításával erőteljesen belenyúltak az épület eredeti összhatásába.